2014. november 27., csütörtök

1. fejezet

Hali:)
Mivel tudtomra jutott, hogy vannak, akik már most érdeklődnek a történet iránt, itt is van az első rész :)
valamint jelentem, hogy lehet névtelenül kommentelni :)
jó olvasást!


___________________________________________________



Első fejezet


„Soha többet nem megyek!” közölte Niall becsapva az autó ajtaját, és dühösen caplatott a házunk felé.

„Miért vagytok ilyen közönségesek egymással?” kérdeztem. Niall nevetett, de ez nem barátságos nevetés volt, sokkal inkább gúnyos.

„Már megbocsáss, de Ő volt velem olyan!” mondta Niall kinyitva a bejárati ajtót, és becsapva maga mögött. Nyitva hagyhatta volna, hogy bemenjek utána, de minek az?

Kinyitottam, így láttam, hogy Niall leveszi a dzsekijét, és felakasztja.

„Nem, mindketten durvák voltatok! Miért nem jöttök ki egymással?” kérdeztem.

„Miért nem tudja befogni a száját és nem bíráskodni az embereken!” kiabált Niall.

„Ne is haragudj, de az anyukámról beszélsz!” kiabáltam vissza. Niall megforgatta a szemeit.

„Nem az én anyám” mondta Niall, fellépkedve a lépcsőn a szobánkba.

Nyögtem egyet idegességemben, aztán leültem a kanapéra, és bámultam a falat.

Azóta veszekszünk, mióta megláttam azzal a lánnyal. Távolságtartó lett velem szemben. Oh, miről is beszélek, mindig is az volt velem.

Anya és ő sosem jöttek ki jól. Niallnek igaza van a bíráskodással szemben, anyám viszont mindig számon kéri Niallt. Mit dolgozik, hogy bánik velem. De engem sem hagy békén.

„Miért szereted még mindig Őt?” kérdezte egyszer.


De ő is szeret engem, csak problémái vannak a kimutatással.

_____________________________________________________________



„Mondom, Kate! Mostanában túl sokat veszekszünk!” mondom. Kate a homlokát ráncolta, és a szívére tette a kezét.


„Oh, te szegény! Talán csak stresszes!” mondta. Jake, Kate ikertestvére és az én legjobb barátom Kate mellett, megforgatta a szemeit.

„Harry, ti mindig veszekedtek. Életemben nem láttam még azt a srácot mosolyogni.” közölte Jake.


„Nem szoktunk veszekedni. Jól kijövünk egymással, és tájékoztatlak, hogy szokott mosolyogni” védtem meg.

„Kérlek, Harry. Niall nem tűnik boldognak, mikor veled van. Mi értelme az együtt járásnak, ha figyelembe sem vesz téged?” kérdezte Jake. Megforgattam a szemem. Kate és Jake néha túlságosan védeni akarnak, de én is őket, mikor randizásról van szó.

„Ő boldog… legalábbis remélem” mondtam a nyakamat vakargatva.

„Oké, tudod mit? Segítünk neked megfogni a pasidat!” mondta Kate, mire Jake idegesen nyögött.

„Ne engedd, hogy Kate segítsen neked! Életed végéig szingli leszel, mint én!” mondta Jake, mire Kate megforgatta a szemeit.

„Kérlek, Jake. Ennek te vagy az oka. Mind tudjuk, hogy te vagy a rondábbik.” közölte Kate. Visszafojtottam a nevetésem, ahogy Jake meredt az ikertestvérére.

„Oh, baszd meg!” felelt Jake, mire Kate hangosan nevetni kezdett, és már én sem tudtam visszatartani.

„Szóval, Harry. Minden, amit tennünk kell, az az, hogy megtaláljuk a gyengepontját!” kezdte Kate. Megemeltem a szemöldököm. Ennek semmi értelme. Kate megforgatta a szemét.

„Olyat kell csinálnod, amitől beléd esik!” fogalmazta át.

„De ő szeret engem” mondtam. Kate és Jake egymásra néztek, majd hangosan nevetni kezdtek, én pedig összehúztam a szemöldököm. Miért nevetnek? Ebben semmi vicces nincs.

„Édesem, mind tudjuk, hogy ez nem igaz” vette kezei közé az enyémeket Kate.

„Tehát. Lépésről lépésre megyünk” mondta. „Első lépés: csináljatok olyanokat, amiket szeret. Második lépés: várj. Harmadik: csinálj valamit, amitől aggódni fog érted, szomorú lesz, sírni fog. Ne-’’

„Szomorú? Miért?” kérdeztem. Kate a számhoz nyomta az ujjait.

„Ne szólj közbe. Negyedik lépés: szexuális szükségletek” emelgette Kate a szemöldökeit. Elpirultam, Kate pedig elmosolyodott.

„És végül az ötödik lépés: Mutasd meg neki!” fejezte be.

„Ezek a lépések, barátom, segíteni fognak neked egy rendes kapcsolat kialakításában!” mondta Kate. Jake kuncogott.

„Neki van érzéke ehhez, Harry!” mondta Jake.

Hezitáltam, de bólintottam. Itt az ideje, hogy érzelmeket mutasson nekem. Belefáradtam, hogy úgy kezeljenek, mint egy kétségbeesett szerelmest. Kate sikított.

„Olyan boldog vagyok, Harry! Úgy várom már, hogy smároljatok! Látni akarom!” mondta Kate. Elmosolyodtam

„Én is” mondtam. Csak csókolni Őt, oh Istenem, az szebbé tenné a napomat, vagy talán az egész életemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése