11. fejezet

Hellóka!
Itt megint Yume baba, méghozzá eléggé felpörögve. Holnap csak négy órám lesz, mert valami tanári értekezletet fognak tartani. Éljeeen!
Remélem senki sem veszi beképzeltségnek, de el szeretném mondani, hogy elkezdtem egy új történet fordítását egyedül. Ez egy Larry sztori és ha valaki kedvet kapna hozzá, látogassatok meg itt: http://wearit-hu.blogspot.hu/
Na kicsit sokat írtam. Jó olvasást a részhez! ^^
Yume

"Légyszi... csak mégegyszer!"könyörögtem. Niall morgott egyet és megfordult, a hátát felém mutatva.

Csak hallani szerettem volna, hogy mégegyszer kimondja, mielőtt lefekszünk. Éreztem, hogy arcom ráncba szalad és hozzáfutottam, megérintve a hátát.

"Kérlek Niall! Mégegyszer! Kééérlek!" mondtam, majd kinevettem magamat, mert ez nagyon furán hangzott.

"Lefeküdhetek aludni?" kérdezte Niall nyűgösen.

"Nem, amíg nem mondod ki!" válaszoltam, mire Niall csak nyögött egyet bosszúságában.

"Az enyém vagy." motyogta. Én csak sikoltottam egyet örömömben, majd megöleltem.

"Hagyjál már. Aludni akarok." mondta. Rámásztam, vagyis inkább teljen súlyommal ráfeküdtem a testére. Az állam a mellkasán pihent és gyönyörű arcát tanulmányoztam.

"Conas ded me faigh amhlaidh amharach?" suttogta. Milyen nyelven beszélt? Olyan idegennek tűnt. De a nézéséből ítélve, biztos valami fontos dolgot mondott. Ahogy mélyen nézett a szemembe, egyszerre volt romantikus és mégis hátborzongató.

"Mit mondtál?" kérdeztem. Felém eresztett egy mosolyt, majd felnézett a plafonra. Uramatyám. Mosolygott. Miért mosolyogna? Mit tettem? Van valami az arcomon? Megérintettem az arcomat, de nem éreztem semmit, szóval nincs semmi baj.

"Írül van. Nem értenéd." válaszolta gyengéden.

"Mit jelent?"

Éreztem, ahogy ujjai lágyan simogatják a kezemet. Mi a....

"Inkább nem mondom meg. Nem akarom, hogy tudj írül, mert akkor értenéd mit beszélek anyukámmal a telefonon." mondta, ezzel párhuzamosan én felvettem egy paradicsom színét. Igen, hajlamos vagyok belehallgatni a beszélgetéseikbe, mert kiváncsi vagyok.

"Hát... Akkor legalább az egyik szónak mondd meg mi a jelentése." kértem. Lenézett rám, ujjai az arcomra vándoroltak, amik ennek hatására kezdtek elpirulni.

"Szerencsés. Az egyik szó az, hogy szerencsés."

                                                                                                                                                  

Legalább százszor végigpötyögtem a billentyűzeten, hogy találjak egy weboldalt, ahol írről fordítanak. Emlékeztem a szavakra, csak ötletem se volt, hogy kell leírni őket!

A telefonomra letöltöttem egy fordító alkalmazást. A számítógép nem jött össze, szóval megpróbáltam a mobilomon. Hangfelvétel módba kapcsoltam.

Kimondtam a szavakat, de az én számból nem hangzottak megfelelően. De a telefon ettől függetlenül keresett és végül kiadta az eredményt.

A szavak, amiket a kijelzőn láttam, rettentően összezavartak, de fel is izgattak egyszerre. Ott leírva négy szó volt, ami talán az egész napomat jobbá tette. A szavak, amiket Niall tegnap este mondott nekem. A gondolatok csak úgy örvénylettek a fejemben, ahogy elolvastam a mondatot mégegyszer.

"Hogy lehetek ilyen szerencsés?"